Hirdetés

Főoldal » Kultúra » "A nagyon kevés női sci-fi írók egyike vagyok" – mondja On Sai

"A nagyon kevés női sci-fi írók egyike vagyok" – mondja On Sai

2015. Április 24. 10:14

Varga Bea, azaz On Sai a mostani interjúm alanya. Rengeteg dologgal foglalkozott élete során, az írás csak egy a sok közül. Szervezett már országos kutatást, írástechnikát tanít és szerkesztőként is tevékenykedik. Mindemellett két kategóriában is jelölték az Év könyve szavazáson 2014-ben.

Fotó: On Sai

Bemutatkoznál pár mondatban az olvasóknak?

 

39 éves vagyok, vidéken élek, távmunkában dolgozom otthonról, mellette három gyereket nevelek egyedül. Az írás régi szenvedélyem, de 29 éves koromig nem kerestem publikálási lehetőséget, mert nem éreztem jónak, amit írok. Aztán csatlakoztam az alakuló Írókörhöz, ami akkoriban egy kezdő csapat volt (ma már legtöbb tagja szerkesztő, író), a hatásukra írtam életem első pályázatára. El is vittem az első helyet és vagy százezer forintot. Kissé meglepődtem, gondoltam, véletlen, így a következő évben hat pályázatra küldtem novellát. Ötön helyezést értem el. Mostanra négy regényem és nagyjából húsz novellám jelent meg. A nagyon kevés női sci-fi író egyike vagyok.

 

Mit lehet tudni a regényeidről?

 

A novellák saját néven jelennek meg a Galaktikában, de a regényeket On Sai néven írom. A Calderon, avagy hullajelölt kerestetik és a Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál humoros űropera egy szívdobogtatóan jóképű kapitányról, aki kidumálja magát bármilyen helyzetből. Azoknak írtam, akik nem ismerik a sci-fit, noha ott is lehet izgalmas hősöket találni, nem különbözik bármely más helyszíntől. A Szivárgó sötétség sorozat más jellegű, ez egy transzcendens történet a jóról és a rosszról. Szintén az űrben játszódik, és ugyan van benne romantika, harc, némi keresztényüldözés és kalóz, de a könnyed felszín alatt mélyebb témákat próbál feszegetni, remélem, sikerrel. Négy főszereplő van, az ő nevüket viselik a kötetek. A Scar könyv középpontjában egy fiatal lány áll, aki ügynök szeretne lenni, csak épp Isten beszél hozzá. A Lucy kötetben egy különleges, telepata matematikus próbál harcolni a gonosz ellen. A harmadik kötet még készülőben.

 

Íráson kívül mivel foglalkozol még?

 

A másik két szenvedélyem a szervezés és a pszicho. Korábban pszichológiai kutatást koordináltam, most szerkesztőként dolgozom a Könyvmolyképző Kiadónál. Katona Ildi, a kiadóvezető 2011-ben felkért a magyar projektre, így megvalósítottuk az Aranymosás pályázatot. Kidolgoztam egy lektorrendszert, megírtam az írósulis tananyagot. Most is ezeket a projekteket koordinálom, és mellette szerkesztek, illetve szerkesztőket képzek. Nagyon büszke vagyok az új írókra, huszonöt tehetséget gyűjtöttünk be az elmúlt négy év során, sokan közülük már a második, harmadik kötetüket adják be a kiadóba. (nevet)

 

Milyen szokásaid vannak az írással kapcsolatban?

 

Egy-egy számot hallgatok folyamatosan végtelenítve. Kevés időm van az írásra, és ez segít visszahelyezkedni az adott hangulatba. A pszichóban az állapotfüggő tanulás néven ismerik ezt, vagyis adott tananyag a körülményekbe visszahelyezkedve könnyebben előhívható. Az írások hangulata is ilyen. Másik szokás a rengeteg tejeskávé, tea és csoki. Ez utóbbi nem túl szerencsés, tudom, de sebaj.

Fotó: On Sai

A sci-fi mellett más témákban is szoktál írni?

 

Igen, novellákat minden témában írtam már, szeretek gyakorolni, és kell is, mert egy írónak mindig van hova fejlődni. Regények kapcsán most épp egy fantasy írás készül a lányomnak, Apa, randizhatok egy lovaggal? címen, ami valószínűleg Vörös pöttyös sorozatba kerül. Figyelnem kell, hogy ne szaladjon meg a tollam a tudományos részek kapcsán, hanem inkább az érzelmi rész legyen erősebb. Tiniromantikát írni sokkal nehezebb, mint sci-fit. (nevet)

 

Melyik megjelent könyvedre vagy a legbüszkébb?

 

Ez olyan kérdés, mint hogy a három gyerekem közül melyiket kedvelem jobban... Mindet szeretem. (nevet ) A Calderon első részében a humor erősebb, a másodikban a dramaturgiai megoldásokkal bűvészkedtem. A Scar megjelenése régi álom volt, ezért emlékezetes ez a könyv. A Lucyben a történet íve volt nagyon nehéz, de sikerült megoldani, és ez szép emlék.

 

Két kategóriában is jelöltek az Év könyve szavazáson. Tudsz különbséget tenni, hogy melyiknek örülsz jobban?

 

Mindkettőnek örülök, a díjak jó dolgok, és megtisztelők. Korábban az Aranykönyv szavazáson az első tízben benne lenni, vagy a Zsoldos-díj élmezőnyében lenni is jó dolog volt. Amúgy a díjakat szervezni sokkal jobban szeretem, mint megkapni. (nevet)

 

Mit gondolsz a hazai irodalmi életről?

 

Nagyon pezsgő, nagyon élénk. Rengeteg irodalmi csoport él egymás mellett, és újabban sok a nyitás a különböző területek között, ami mindig érdekes. Ugyanarról a témáról másképp gondolkozik egy szépíró, egy sci-fis, vagy a misztikus-romantika író, de a fanfiction réteg is. Ez mindig lenyűgöz, és rengeteget tanulok az ilyen találkozókból.

 

Mit üzennél a rajongóidnak, és azoknak, akik még nem ismerik a munkásságodat?

 

Jó könyveket kívánok, olyanokat, melyek megnevettetnek, elgondolkoztatnak, és társként elkísérnek az életben.

Szerző: Dohoczki Máté

Hirdetés

Ajánlott cikkek:

Vissza

motivalodok.hu - Egy jó irány nem visz zsákutcába

© 2018 www.motivalodok.hu - Minden jog fenntartva.