Hirdetés

Főoldal » Mindennapok » Hogyan tanulj ésszerűen? – interjú Káplár Mátyással

Hogyan tanulj ésszerűen? – interjú Káplár Mátyással

2015. Január 19. 11:39

Ha szüksége van valakinek még egy utolsó löketre a hátralévő vizsgákhoz, vagy majd a következő vizsgaidőszakhoz, akkor jó helyen jár! Ebben a cikkben most egy szakembertől kaphatunk hasznos praktikákat a tanuláshoz.

Fotó: http://kaplar.eu/hu/

 

Mik lehetnek a vizsgaidőszak során a legnagyobb buktatók?

 

A vizsgaidőszak sok egyetemista számára az egyik legintenzívebb időszak az évben, nagyon sok számonkérésre kell felkészülni viszonylag rövid idő alatt. A legnagyobb probléma éppen ezért általában a rossz időbeosztásból fakad, amikor nem képes a hallgató a szorgalmi időszakban bevett napi rutint átalakítani és megfelelően kihasználni a rendelkezésre álló időt. Nehézséget jelent sokak számára az is, hogy ellentétben a szorgalmi időszakkal, ilyenkor szinte teljes szabadsággal rendelkezhetnek az idejükkel, amivel nem mindig tudnak mit kezdeni, hiszen szinte sehol nem tanítják ezt. Ez az oka egyébként annak is, hogy nagyon sok fiatal, ha tanulmányai befejeztével azonnal önálló vállalkozást indít, nem tud sikeres lenni, mert míg korábban mindig meghatározták, hogy mit, mikor csináljon, itt nincs felette egy főnök, aki megdorgálja, ha nem végzi a dolgát.

 

Mi a globális és a részleges tanulási módszer között a különbség?

 

A részleges tanulás, amikor valaki úgy akar elsajátítani egy anyagrészt, hogy azt részekre bontja, mondjuk tételekre vagy témákra, és egyenként halad rajtuk végig. Egy-egy témát addig tanul, amíg az nem megy tökéletesen, és csak akkor halad tovább a következőre. A globális tanulás ezzel szemben az egész anyagot áttekinti az elejétől a végéig, pl. kijegyzeteli az összes tételt, minden tételhe vázlatot készít egymás után, minden részről, és nem célja az elején, hogy egy adott tétel teljesen tökéletesen legyen a fejében. Kutatások szerint ez a módszer azért sokkal hatékonyabb, mert egyrészt kihasználja az agy automatikus tanulási funkcióját, amivel rövidtávú és a hosszútávú memória közti átmenetet biztosítja. A részleges tanulás esetén a munkamemóriát egy témával tömjük tele, azt megfelelően tudni is fogjuk, de a többi befogadására nem lesz kapacitás. A globális tanulás esetén az egyes témák közötti összefüggések is sokkal jobban megragadnak és később segítik a felidézést.

Van egy ok, ami ennél prózaibb. Részleges tanulás esetén nagyon sokszor nem marad idő arra, hogy az ember minden témát végigvegyen, a vizsgán pedig sokszor a tanár nagyon jó érzékkel pont az ilyen témákba kérdez bele. Ha legalább egy-egy gondolotat fel tud idézni a vizsgázó egy téma kapcsán, már sokkal nagyobb a teljesítés esélye, mint, ha teljesen sötét foltok is vannak.

Fotó: http://kaplar.eu/hu/

 

Alapvetően én is a részleges módszerrel tanultam, csak az egyetemen jöttem rá magamtól, hogy másképp sokkal könnyebben megy. Miért nem oktatják már a diákoknak általános iskola óta ezt a módszert?

 

Ez egy nagyon jó kérdés. Sajnos a magyar közoktatásban az oktatástechnológiai újításokat kevéssé szeretik bevezetni, még mindig a jól bevált „ha már egyszer így összerakták, ne piszkáljuk“ mentalitás van jelen. Nagyon sokat segítene, ha valóban már általános iskolás korban, akár kötelező jelleggel kellene a gyerekeknek tanulásmódszertant tanulni, aminek része lehetne részleges és globális tanulás közti különbség megértése, de a lényegkiemelésre irányuló módszerek, vagy a jegyzetelés „tudománya“ is.

 

A megfelelő alvási idő is szokat számít egy esedékes vizsga előtt. Mennyit érdemes ilyenkor aludni?

 

Bármily furcsa is, a tanulás egyik legfontosabb eleme az alvás. Hiszen, a korábban már említett automatikus tanulási mechanizmus ilyenkor a leghatékonyabb, főként akkor, ha el tudunk jutni a mélyalvás állapotába. Ehhez két dolog is fontos lenne: az egyik, hogy megfelelő időben térjünk nyugovóra. Átlagosan 16 óra fentlét után jut el oda a szervezetünk, hogy a legoptimálisabb alvási ciklust tudjuk elkezdeni. Ha jóval tovább vagyunk fent, akkor az agyunk, a szervezet kifáradása miatt egy önaktivációs folyamatot indít el, amit ha le is fekszünk, nem lehet automatikusan kikapcsolni, ezért nem fogunk tudni eljutni a mélyalvás szintjére. A másik dolog, ami befolyásol minket, hogy hány alvási ciklust élünk át. Egy alvási ciklus átlagosan 1,5-2 óra. A teljes kipihenéshez 3-5 ciklusra van szükségünk, egyéntől függően. Egy alvási ciklusnál kevesebbet aludni nem érdemes, mert a szervezet felébresztése sokkal több energiát igényel, mint amit ennyi idő alatt nyernénk, vagyis fáradtabbak leszünk. Ha az éjszaka közepén felébresztenek, ezért érezzük úgy, mintha „agyonvertek“ volna.

 

Jobb ha egy napirend szerint osztjuk be az időnket, vagy megállás nélkül, kifulladásig tanuljunk?

 

Úgy vélem, hogy a vizsgaidőszak nem kell, hogy kikészítse a hallgatókat, lehet akár egy kiegyensúlyozott időszaka is az évnek. Kidolgoztam erre egy ajánlott napirendet, ami mind a pihenésre, mint a kikapcsolódás és természetesen a megfelelő mennyiségű tanulásra is lehetőséget biztosít:

8.00 Felkelés

8.00-9.00 Tisztálkodás, reggeli, (Facebook)

9.00-13.00 Tanulás

13.00 -14.00 Ebéd

14.00-16.00 Sport, pihenés

16.00-19.00 Tanulás

19.00-21.00 Vacsora, kedvenc sorozat, (Facebook)

21.00-23.00 Tanulás

23.00 Alvás

Így egy nap alatt 9 óra tanulás és 9 óra alvás van, és emellett a sportról és a kikapcsolódásról sem kell lemondani.

 

Sok diák keresi meg tanulási nehézségekkel?

 

Sokan fordulnak hozzám olyan problémával, aminek az iskolai, egyetemi teljesítmény is része. Sokszor azonban a tanulási nehézség csak egy tünet, aminek a hátterében serdülőkori, párkapcsolati, családi problémák állnak. Ezek megoldása nagyban segíti a tanulási nehézségek megoldását is, főként, ha problémák kezelése mellett néhány módszert, vagy technikát elsajátít az illető.

 

A szerkesztőség nevében szeretnék mindenkinek sikeres vizsgaidőszakot kívánni!

 

Szerző: Dohoczki Máté

Hirdetés

Vissza

motivalodok.hu - Egy jó irány nem visz zsákutcába

© 2017 www.motivalodok.hu - Minden jog fenntartva.