Hirdetés

Főoldal » Mindennapok » Tanodai varázslat

Tanodai varázslat

2016. Március 08. 19:54
Tanodai varázslat - Kép 1.

A telefonkártyánál kisebb lapocskára az van írva, hogy „jó pont”, vagyis jutalompont.

Őszülő hajjal egy falusi iskolában kaptam – no, nem a jó magaviseletemért vagy példás tanórai munkámért, hanem – emlékként, ajándékba. Egykoron a mi cifra-hóstyai iskolánkban is osztogattak hasonlót, és persze valamennyi magyarországi általános iskolában. Ezeket nem a tanító és tanár nénik-bácsik rajzolták, nyomdázták, miként későbbi pályatársaik, hanem nyomdai termékek voltak – szerény, de esztétikus kivitelben.

Igazából persze nem a gyermekkort idéző, nosztalgikus emlékeket előhívó kártyácskáról akarok írni, hanem az iskoláról, ahol a távozó vendégektől ezzel a kis figyelmességgel köszönnek el. A kicsiny, egytantermes iskola a polgármesteri hivatal épületében található a Chevregny nevű falucskában, Észak-Franciaországban.(A francia falusi iskolák mindig a polgármesteri hivatal épületében vagy annak tőszomszédságában működtek.) Az egykori tanodában kialakított iskolamúzeumot 1982-ben nyitották meg a nagyközönség előtt.

Futó pillantást vetve a tanterem közel százéves berendezésére, a magyar látogató büszkén állapíthatja meg magában, hogy az ópusztaszeri falumúzeumban látható magyar királyi elemi népiskola gazdagabb pedagógiai tárgyegyüttest vonultat fel. De a szerényebb berendezési tárgyak, a kevesebb látnivaló ellenére a kiállítás rendezője eredeti élménnyel képes meglepni a mit sem sejtő nézelődőket. Így lesz a kevésből több. Szokatlan, különleges és mindenképpen követésre méltó tárlatrendezés.

Amikor az érdeklődők kis csoportja belép a tanterembe, melynek ablakait bespalettázták, a múzeumi alkalmazott becsukja mögöttük az ajtót, lekapcsolja a villanyt és elindítja a magnót. És ekkor varázslat kezdődik. Ajtócsikordulást, lábdobogást, gyermekhangokat hallunk. Majd a tanító úr meleg hangját, ahogyan a sorra érkező gyerekeket köszönti. Lassan elcsöndesül a háromosztálynyi gyerek, kezdődik a tanítás.

Hirtelen fénycsóva világítja meg a katedrát és a tanári asztalt, az összevont osztályok egyetlen oktatója differenciált feladatokat ad a tanulóknak. A nagyok a táblán olvasható szöveges feladattal birkóznak, a fény a táblára vetül; a kicsik egyszeregyet skandáló énekét halljuk közben. Az elsősök szépírási, másolási feladatainál a gyerekek padjait világítja meg egy-egy jól elhelyezett reflektor.Ilyenkor látjuk a szegényes írószereket s a kinyitott füzetecskék ákombákomjait vagy épp gyöngybetűit. Majd végigizgulhatjuk a mértan-, történelem-, földrajz- és franciaórák néhány jellegzetes pillanatát is.

Ez a múltidéző, dramatizált tanóra – a konkrét iskolai tárgyak látványát kiegészítve – a fényeffektusokkal és hangjátékkal olyan komplex élményt ad, amilyet a leglelkiismeretesebb idegenvezetők és a precízen összeállított múzeumi ismertetők sem képesek nyújtani önmagukban. A hasonló hazai gyűjtemények gazdái is megvalósíthatnák ezt a több érzékszervre és még az érzelmekre is egyszerre ható rendezési elvet. Az ötlet adva van.

Ilosvai Ferenc

Ajánlja: Dr. Hídvégi Márta online pszichológus

Hirdetés

Ajánlott cikkek:

Vissza

motivalodok.hu - Egy jó irány nem visz zsákutcába

© 2018 www.motivalodok.hu - Minden jog fenntartva.