Hirdetés

Főoldal » Sport » "A triatlon rabja" - interjú Flander Mártonnal

"A triatlon rabja" - interjú Flander Mártonnal

2015. Február 18. 14:10

Flander Márton a Mogyi SE első olyan sportolója, aki Baján nevelkedett, és készült a hawaii Ironman világbajnokságra. Végül a versenyen korcsoportja 2. helyén végzett, összesítettbe pedig a 38. helyen zárt. Ennek a sikerének a hátteréről kérdeztem.

Forrás: Flander Márton

Sportoltál valamit a triatlon előtt?

 

Nem a triatlon az első sport az életemben. 6 éves korom környékén tanultam meg úszni, és egyből kínálkozott is a lehetőség, hogy a jóleső pancsolásnál egy kicsit komolyabb szinten próbáljam meg űzni ezt a sportot. Igazából ebben az időszakban szereztem meg a triatlonhoz is nélkülözhetetlen úszótudás alapjait. Örökmozgó gyerekként az úszás mellett belekóstoltam a kosárlabda és a judo rejtelmeibe is, de ezek csupán futó kalandok voltak. Sajnos valamiért az egészségi állapotom egy időben kiszakított ebből a közegből, így a második komoly sportág egy elég éles váltással a kenu lett. Majdnem 6 évig foglalkoztam ezzel a szép sporttal, és ennek köszönhetem azt is, hogy a triatlonnal találkoztam. Téli időszakban az uszodába kerültek át az edzéseink, ahol is a bajai Mogyi SE sportolói a szemközti tornateremben edzettek. Kellett egy kis idő, amíg rászántam magam, hogy kipróbáljam, ezt a 3 sportágat egyesítő, triatlon néven futó dolgot. Ez 2002 tavaszán történt meg, és azóta is a rabja vagyok.

 

Fűz még téged valamilyen kapcsolat Bajához?

 

Rengeteg szállal kötődöm Bajához. Egy 6 éves pécsi kitérőt (az egyetemi évek miatt) leszámítva egész életemben itt éltem/élek. Emellett a családom, a barátaim, a sport, és még sok egyéb dolog köt a városhoz, ami nagyon jó környezetet és feltételeket biztosít többek között a triatlonnak is.

 

Melyik lesz idén az első versenyed? Fog valamiben változni az idei szezonra való felkészülésed?

 

Az idei szezonom versenyei még nem teljesen véglegesek, de ha minden jól megy, május közepén indulok a St. Pölten-i IM70.3-as (középtávú) versenyen. Ezt követően pedig a tiszaújvárosi klubcsapat OB, majd a Keszthelyi féltávú verseny következik még mindig májusban. A felkészülésem annyiban változik, hogy december végén eljöttem a korábbi munkahelyemről, hogy a napi 8 órás munkát elhagyva, teljes erőbedobással a triatlonra tudjak fókuszálni. Somogyi Lászlónak és az Almeria Triathlon Training-nek köszönhetően, pedig január elejétől 6 hetet Spanyolországban edzőtáborozhatok, amitől, a számomra eddig gyengébbnek mondható kerékpáros szám fejlődését várom.

 

Hogyan készülsz a verseny előtti időszakban?

 

Azt mondanám el, hogy telt egy átlagos napom, amíg dolgoztam, mert ez a helyzet még annyira új nekem, hogy nincs meg egy beállt rutin hozzá. Egy átlagos napom reggel 5.25-kor indult, 6-kor már az úszóedzés kezdődött, amit a csapat többi tagjával együtt hajtottam végre (ez a jövőben is így fog maradni). 8-tól délután 4-ig a munkahelyemen voltam, aztán háromnegyed 5 körül tudtam elkezdeni a délutáni adagjaimat. Nyáron jó volt, mert akkor 3 órás kerékpározások is belefértek, de általában délután kerékpár vagy futás volt a penzum, néha kicsit kombinálva is a kettőt. A munka elhagyásával lehetőségem lesz a 8 és 4 közötti időszak edzésekkel való kitöltésére, így valószínűleg este hamarabb tudom majd befejezni az edzéseket, több időt hagyva így a szintén nagyon fontos regenerációra. Az igazán hosszú tekerések és futások a hétvégére maradtak, de viszonylag ritkán kombinálva a számokat. Az ilyen jellegű edzéseket a relatíve sok versennyel próbáltam pótolni.

Forrás: Flander Márton 

 Egy Ironman verseny nagyon hosszúnak tűnik laikus szemmel. Hogyan motiválod magad verseny közben?

 

Igazad van. Egy ironman távú verseny teljesítéséhez még a legjobbaknak is 8 óra körüli időre van szükségük, de vannak olyanok is, akik 16 óra versenyzés után haladnak át a célvonalon. Nem egyszerű dolog ilyen hosszú időn keresztül, mind fizikálisan, mind mentálisan okosan és jól versenyezni. Amikor az embernek jól megy a versenyzés, nincs is szüksége külön motivációra, mert magából a versenyzése okozta magabiztosságból meríti a szükséges erőt. Igazából akkor jön jól a motivációs eszköztár megléte, amikor nem tökéletes napot fog ki a sportoló. Nekem általában az segít, ha felbontom a versenyt rövidebb részekre. Kerékpáron például jó motiváció, és visszacsatolás is, amikor körönként, vagy fordítónként a többiekhez viszonyítom a helyzetemet (ha közeledek akkor az motivál, ha távolodom akkor meg az). Ugyanez igaz a futásra is. Több körös versenynél, mindig a következő kör teljesítését tűzöm ki célul, sőt, a nehezebb pillanatokban, frissítőállomástól frissítőállomásig tart egy-egy részcél. Ez például a Hawaii IM vb-n elég jól működött a futás második felében. A lényeg, hogy egy rövidebb, beláthatóbb egység egyszerűbben kezelhető fejben, mintha az egész táv lebegne a szemünk előtt.

 

Gratulálok a 2014-es hawaii Ironman világbajnokságon mutatott teljesítményedhez. Melyik távval voltál megelégedve?

 

Köszönöm szépen! Igazából az egész versenyemmel úgy egészében meg vagyok elégedve. Azt hiszem, Hawaii újoncként sikerült a körülményekhez képest a legjobban megállni a helyemet. Az úszással, és a futással különösképpen elégedett vagyok, ott nem is maradtam el számottevően a szakág legjobbjaitól. Kerékpáron azért érződött, hogy van hova fejlődni, de épp ez, a fejlődés lehetősége és kényszere visz előre minket az úton. Így tudunk mi versenyzők, és ez a sportág is még tovább fejlődni.

 

Milyen élményekkel tértél haza?

 

Életem eddigi legnagyobb kalandja volt ez a Hawaii részvétel. Elutazni a világ másik felére (nem is akár hova), és ott gyönyörű, de mégis embert próbáló környezetben versenybe szállni a sportágad legjobbjaival, szerintem minden sportoló egyik álma. Éppen ezért rettentően élveztem a dolgot. Büszke vagyok arra, hogy olyan emberekkel képviselhettem együtt a magyar színeket, mint Kindl Gábor és Vatai Miklós. Mindketten remek, segítőkész és példamutató sportemberek. Az meg, hogy még egy szép eredményt is sikerült elérnem már csak hab volt a tortán. Egyszerre töltött el megkönnyebbülés, büszkeség és boldogság, amikor beértem a célba.

 

Kik segítik a felkészülésedet?

 

Az elsők között a családomat kell megemlítenem, akik minden helyzetben teljes odaadással, és feltétel nélkül támogatnak. Nagyon sok köszönettel tartozom továbbá egyesületemnek, a Mogyi SE-nek, Borbély Miklós klubvezetővel az élen, akik a kezdetek óta mellettem állnak, és lehetőségeikhez mérten mindenben támogatnak. Oroszlánrésze van az elmúlt évek jó eredményiben az edzőmnek, Bajai Péternek, aki szigorú és következetes edzésterveivel elérte, hogy fel tudjam venni a versenyt akár a világ legjobbjaival is. Immár 2. éve lát el a sportoláshoz elengedhetetlen táplálék kiegészítőkkel Berecki László és a HighFive Magyarország csapata, amit nem tudok elégszer megköszönni. Ezenkívül hálás vagyok, és nagy segítséget jelent minden barát és sporttárs segítsége (nyilvánuljon az meg bármilyen formában), ami előrébb lendített ezen az úton. Köszönöm mindannyiuknak, és remélem a jövőben további szép eredményekkel tudom majd viszonozni, amit tőlük kaptam/kapok.

Forrás: Flander Márton

Szoktál szabadidődben fürdőkbe járni? Vagy elég a versenyeken és a felkészülés közben a víz közelében lenned?

 

Egy átlagos héten is 20km-t meghaladó távot töltök a medencében, így nem igazán vonz az ezen kívüli fürdőkbe járás. Igaz, nyáron, kihasználva a Baja kínálta vízparti lehetőségeket, előfordul, hogy a barátokkal lemegyünk a Duna parti homokzátonyokra pár órát kikapcsolódni.

 

Szerző: Dohoczki Máté

Hirdetés

Vissza

motivalodok.hu - Egy jó irány nem visz zsákutcába

© 2017 www.motivalodok.hu - Minden jog fenntartva.