Hirdetés

Főoldal » Sport » Átlépni a milliós határt az ugrások számában - Bánhegyi Adrienn

Átlépni a milliós határt az ugrások számában - Bánhegyi Adrienn

2015. Augusztus 24. 11:22

Bánhegyi Adrienn már valószínűleg bőven a milliós határ felett jár. Kislányként kezdeni egy sportot, közben megálmodni abban a csúcsra lépést, majd kitartással elérni azt, s még új kihívásokat is keresni mellé. Adri életére igaz az előző mondat, egy a sikertörténetek közül. Többszörös világbajnok ugrókötelesként bejárta a bolygót a világ egyik legnépszerűbb cirkuszának keretein belül, a Cirque du Soleilben.

Fotó: Toofan Hashemi

Testvérével, Katával profi ugrókötelesként számtalan megkeresésük van, s az internetes közösségi videók által is már százezrek, milliók ismerhetik a nevüket. Adrival beszélgettünk, hogy miként indult minden, mi jelenti számára a motivációt, milyen hatások inspirálják a mindennapokban.

 

Kislánykori szerelem volt nálad az ugrókötél? Mikor érezted azt először, hogy ez lesz a te sportod?

 

Kilenc éves koromban lépett be az ugrókötél az életembe, miután édesapám látott egy filmet a televízióban, amiben egy amerikai csapat nem szokványos ugróköteles trükköket mutatott be. Ekkor jött az ötlet, hogy próbáljuk meg mi is, mire vagyunk képesek. Így testvéremmel, Katával együtt gyakorolni kezdtünk, kísérletezgetve, hogy mi az, ami lehetséges egy ugrókötéllel.

A kezdetektől fogva élveztük a gyakorlásokat, sok kihívás volt benne, szinte minden nap valami új trükköt tudtunk megcsinálni.

Nekem az volt az álmom, hogy valamiben, a legjobb legyek a világon, nem tudtam biztosan, hogy egy nap az ugrókötelezés váltja ezt valóra, de az biztos, hogy a mai napig ez a kedvenc időtöltésem.

 

Megerőltető mozgásforma a tiéd, s valószínűleg párszor körbeérné a Földet az a szám, amit eddig végigugráltál életedben. Mi motivált és motivál a mindennapokban, hogy bírd az iramot?

 

Így igaz, ez a mozgásforma tényleg az ember minden porcikáját igénybe veszi, és valószínű, hogy túlléptem a milliós határt is az ugrások számában.

Szeretek edzeni, mozogni, keresem a kihívásokat, talán ez az egyik része a motivációnak, ez az alapbeállítottság. A sok utazás, versenyzés, szereplés már gyerekkorunk óta hozzátartozott az életünkhöz, így felnőttként ez nem volt újdonság.

A kezdeti motiváció az volt, hogy profi sportolóvá tudjunk válni az ugrókötelezéssel. Erre nyújtott mind nekem, mind pedig testvéremnek, Katának kiváló lehetőséget a Cirque du Soleil színpada az elmúlt években.

A motiváció nap mint nap változik, a következő terv az, hogy az ugrókötelezéssel, illetve előadó-művészettel foglalkozó új generációnak lehetőséget tudjunk biztosítani ezen a téren, profi színvonalon. Ez egy nagy kihívás a következő időszakra nézve.

Fotó: Visual Writer

Sportként gondolsz az ugrókötelezésre, vagy ennyi világbajnoki cím után ez már egy elválaszthatatlan életforma számodra?

 

Számomra természetesen életforma, viszont azt szeretném, ha a nagyközönség egy kitűnő sportként gondolna az ugrókötelezésre, ami nagymértékben fejleszti nem csak a kondicionális képességeket, hanem a koordinációt és koncentrációt is.

Ez egy másik “motiváció”, amire a következő hónapokban koncentrálunk, hiszen az ugrókötelezés szerepel nagyon sok más területen is, beszéd-, mozgásterápiában, élsportban, fitnesz-klubokban, iskolákban, de azt gondolom, hogy több lehetőség rejlik benne, mint, ami jelenleg használva van.

 

Érdekes az, hogy az ugrókötélnél az átlagember fejben követi, számolja, és minden egyes hajtásnál rákoncentrál - „most ugranom kell, s most megint...”. Profiként miként válik automatikussá ez a gondolkodás?

 

Természetesen, edzés-edzés, gyakorlás-gyakorlás nagyon sokat segít ebben a folyamatban. Viszont a mai napig, minden szereplés előtt lejátszom a fejemben a mozdulatsorokat, hiszen nem kevés trükk van egy-egy 3-5 perces előadásban, akkor is, ha automatikus a gondolkodás. Szeretek úgy odaállni, hogy mindenre odafigyelek, ugyanakkor pedig ez azt is lehetővé teszi, hogy nyugodtan, könnyedén adjam elő a műsorszámomat. Persze, ez nem jelenti azt, hogy egy több ezres nézőközönség előtt nincs bennem izgalom, sőt, egy-két ember előtt is van. (mosolyog)

 

A koreográfiáidba engedsz beleszólást valakinek, vagy mindent magad találsz ki? A labdás ugrálás ötlete hogyan talált meg?

 

A koreográfiákat többnyire én állítom össze, de mindig kíváncsi vagyok a véleményekre, és így engedek egy kis beleszólást is.

A labdás ugrálást azután kezdtem el gyakorolni, hogy a Cirque du Soleil egyik műsorában, az énekesnőnek az ugróköteles szám után mindig egy piros kis labdát kellett legurítania a színpadról, én pedig mindig ott edzettem, ahova a labda elgurult. Így arra gondoltunk, hogy jobb, ha szándékosan arra gurítja, én pedig megpróbálok a lábammal reagálni, hogy a kötelemet ne kelljen lerakni ugrálás közben.

Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy édesapám labdarúgással foglalkozott, illetve edzősködött is, így kislányként sokszor a focipálya mellett játszottunk, s ez idő alatt megtanultam dekázni. Apu a tanítványait ezzel is motiválta kicsit, hogy nehogy már egy lány többet tudjon náluk teljesíteni, így sokszor versenyben voltam a fiúkkal.

Fotó: Toofan Hashemi

A közösségi oldalak videóiban elképesztő helyeken ugrókötelezhettél már. Mindig inspirál egy-egy új hely, vagy van, amit csak munkaként élsz meg? Kedvenc ország/város esetleg?

 

Mindig inspirál egy-egy új környezet, illetve az emberek, akikkel együtt dolgozom, szeretem, ha kicsit kizökkenünk a megszokottból, és új dolgokat kell kipróbálni.

Az egyik ilyen inspiráció a riói karnevál volt, ahol testvéremmel, Katával együtt szerepeltünk tavaly februárban. Nem volt sok idő, és nagyon gyorsan kellett beilleszkedni a koreográfiába, ráadásul egy különleges kosztümöt is kaptunk, amiben kicsit nehezebb volt mozogni, így a karnevál kezdete előtt pár órával egy új koreográfiát kellett kitalálnunk. Része a kultúrának, hogy az utolsó pillanatban kell alkalmazkodni, és szeretem az ilyen helyzeteket is, mert így igazán kiderül, hogy mire vagyunk képesek.

 

Mivel kapcsolod ki magad szívesen a sport mellett?

 

Szeretek nyelveket tanulni, általában Európában a gitárommal utazom, így, ha kicsit hosszabb szerződésben vagyok egy-egy színházzal, akkor van idő gyakorolni.

Az elmúlt hónapokban sikerült egy jótékonysági projektet is létrehozni, ami szintén egy új tevékenység, árvaházakba küldünk ugróköteles, illetve oktató videókat egy amerikai szervezettel együttműködésben.

 

Van-e, amire a legbüszkébb vagy a pályád során? A világcsúcsod jelentheti ezt, vagy mást emelnél ki? Esetleg a Cirque du Soleil?

 

Azt gondolom, hogy ez idővel változik, egy időben a világcsúcsra voltam büszke, utána a Cirque du Soleilben való szereplés jelentette a beteljesülést. A mai napon viszont új kihívások szerepelnek a teendők között, s talán ez lesz a következő büszkeség, ha sikerül teljesíteni a kitűzött célokat.

Fotó: Visual Writer

Korábban egy interjúdban nyilatkoztad, hogy tervezed a családalapítást a közeljövőben. A gyermekednek is javasolnád, tanítanád az ugrókötelet? Foglalkoztál már a gondolattal?

 

Igen, a gondolattal már foglalkoztam. Azt gondolom, hogy ha a gyerekek előtt egy olyan példa áll, ami szívből jön, akkor szívesen kipróbálják majd ők is, de nem lesz kötelező az ugrókötelezés a családban. Lehetőségként szerepelni fog, az biztos. (mosolyog)

 

Mit üzennél azoknak, akik maguk is az ugrókötelet szeretnék uralmuk alá vonni? Hogyan ne törjön meg a lelkesedés a sok gyakorlás mellett?

 

Talán az a legfontosabb, hogy olyan tevékenységet válasszunk magunknak, amiben van egy kis kihívás, de ugyanúgy szerepelnek a sikerélmények is. Azt gondolom, hogy az ugrókötelezésben ez nagyszerűen jelen van, viszonylag sok a választási lehetőség, trükkökből, stílusból, tempóból, és természetesen a saját kreativitásunkból is sokat hozzáadhatunk ehhez.

A jövőben tervezünk ugróköteles órákat a nagyközönségnek is, hogy az érdeklődők elsajátíthassanak minél több érdekes és hasznos trükköt a mindennapi kihívásokhoz.

Szerző: Gyeszát Zsolt 

Hirdetés

Ajánlott cikkek:

Vissza

motivalodok.hu - Egy jó irány nem visz zsákutcába

© 2017 www.motivalodok.hu - Minden jog fenntartva.