Hirdetés

Főoldal » Sport » "Egy versenybiciklis élete külföldön" - interjú Kanti Dorottyával

"Egy versenybiciklis élete külföldön" - interjú Kanti Dorottyával

2015. Május 27. 14:38

Van, aki abban leli örömét, hogy edzések alkalmával leteker közel száz kilométert, és ezt versenyek alkalmával még túl is szárnyalja. Dacolva a monotonitással és az unalommal. Interjúalanyom, viszont nem unatkozik egy versenye alatt sem, hanem egyenesen élvezi azt.

Fotó: Hinnick Paul

Hogyan ismerkedtél meg ezzel a sporttal?

 

Kiskorom óta sportolok, kajakkal és társastánccal kezdtem. Sokat futottam, úsztam és lovagoltam.

 

Hogyan jött az életedben az országúti kerékpározás?

 

Rengeteg sportágat kipróbáltam - kajak, tánc, lovastorna, röplabda -, mire rájöttem, hogy a bringa az igazi. Családommal rengeteget bicikliztünk. 2012 nyarán három barátommal elmentem egy nagyobb túrára. Körülbelül 700 km-t tettünk meg (egyetlen órám nekem volt a biciklin, amit útközben valahogy sikerült nullázni). Nagyon megtetszett, és meglepően jól ment ez a hosszú táv. Következő év tavaszán megvettem első saját országútimat. Hétvégente egyedül edzettem, ilyenkor 80 km-t tekertem (Békésszentandrás-Nagyszénás). Interneten sokat kutattam és rátaláltam egy versenykiírásra. Szegeden rendeztek egy időfutamot (Fekete Lajos Emlékverseny, június 9.). Erőnlétem megvolt hozzá (gondoltam, a szintemen még nagy techikai tudásra nincs szükség). Első helyezést sikerült elérnem, nagyon örültem neki, de annak még jobban, hogy a rendező csapat edzője, Fekete Lajos írt egy üzenetet, hogy legyek a csapat tagja. Így kezdődött el a versenyzésem ebben a sportágban.

 

A tanulmányaidat hogyan tudod összeegyeztetni a sporttal?

 

Tipikus kérdések egyike. (nevet) Picit nehezen. Tervben volt, hogy átmegyek egy másik iskolába sporttagozatra, de mikor felvetettem az ötletem, az igazgató azt tanácsolta, hogy maradjak és legyek magántanuló. Beleegyeztem. Picit másabb, mint általában egy magántanulónak, mert én ugyanúgy bejárok órákra, dolgozatokat írok, viszont bármikor elmehetek edzőtáborba és versenyekre. Ezt jó megoldásnak tartom!

Fotó: Hinnick Paul 

Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb?

 

Ha korábban válaszoltam volna a kérdésekre, akkor mást írtam volna. Vasárnap és hétfőn is versenyeztem (május 24-25), igen jó eredményeket sikerült elérnem. Második és harmadik lettem, s egyben területi bajnoki címet szereztem. Emellett még a 2014-es Időfutam Országos Bajnokságon korosztályomban a legerősebbnek bizonyultam. Ezek azok az eredmények, amire büszke vagyok.

 

Hogyan tudod magad motiválni egy-egy versenyre?

 

Úgy jöttem ki Belgiumba, hogy nagyon gyenge vagyok, az itteniek sokkal erősebbek, és csak fejlődni akartam kezdetben. Viszont rájöttem, hogy nincs nagy különbség köztem és a belga versenyzők között. Meg akarok felelni a csapatomnak, ez az, ami most motivál. Bizonyítani szeretnék. Természetesen, mint sokakat engem is motiválnak legendás kerékpárosok, mint például Marianne Vos vagy Pauline Ferrand-Prevot.

 

Van valamilyen specialitásod, ami jobban megy a versenytársaidnál?

 

Most úgy érzem, hogy a sprintek mennek nagyon jól, de bírom a hosszabb távokat is.

Fotó: Johan Pelgrims

A sport mellett fotózással is foglalkozol. Milyen szerepet tölt be az életedben?

 

Ez az, ami picit nehezebben egyeztethető össze a versenyzéssel. Fotózgatom néha magamnak, de rendezvényekre, esküvőkre most nem tudok menni. Viszont későbbiekben ezzel is szeretnék foglalkozni, amellett, hogy állatkerti gondozó leszek, ami másik jelenlegi nagy álmom. (nevet)

 

Mik a jövőbeli terveid?

 

Jelenleg is külföldön tartózkodom, ami tervben volt, hogy kijussak. Következő pedig, hogy indulhassak a világbajnokságon, és ha ez sikerül, akkor jól szerepeljek.

Szerző: Dohoczki Máté 

Hirdetés

Ajánlott cikkek:

Vissza

motivalodok.hu - Egy jó irány nem visz zsákutcába

© 2017 www.motivalodok.hu - Minden jog fenntartva.