Hirdetés

Főoldal » Stílus, hobbi » "A kép ne legyen öncélú" – mondja Barka Bálint

"A kép ne legyen öncélú" – mondja Barka Bálint

2015. Április 09. 15:35

Barka Bálint érdeklődési köre sokrétű, ezt mi sem bizonyítja, hogy dolgozott már számos sporteseményen fotósként, de borászatok termékfotózásán is helyt állt, mégis a legnagyobb kihívásnak a modellekkel való munkát tartja. Hogy mekkora különbséget jelent egy amerikaifoci-meccsen dolgozni, vagy egy stúdióban egy modellel, kiderül a beszélgetésünkből.

Fotó: Barka Bálint / Tarzi Projekt /

Milyen végzettséggel rendelkezel? Kapcsolódik ez valahogy a fotózáshoz?

 

Elég sokféle dolgot sikerült kipróbálnom életem eddigi 30 éve alatt. Alapvetően marketinges végzettségem van, de tanultam gazdaságinformatikát és idegenforgalmat, emellett közelebbi ismeretséget kötöttem a személy- és vagyonvédelemmel is. Ezzel szemben hivatásomat tekintve egy óriási fordulatot vettem. Nagyon szeretek emberekkel foglalkozni, úgyhogy abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy főállásban is azt csinálhatom, amit nagyon szeretek. Segítőként dolgozom a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatnál. Elsősorban szenvedélybetegekkel foglalkozom, emellett fiatalokkal is rengeteget találkozom a prevenciós és ártalomcsökkentő tevékenységeink során. A fotózást autodidakta módon tanulom, mindig is szerettem a szép képeket, festményeket. Még nagynéném adta a kezembe, az ő tükörreflexes gépét 4 évvel ezelőtt, elállítottam rajta mindent, megcsináltam életem legrosszabb képeit, de furcsa mód óriási örömöt okozott. Két hét múlva megvettem az első „nagy“ fényképezőgépemet. Azonnal beleszerettem, és az utóbbi években vált igazi szenvedéllyé. (nevet)

 

Van valamilyen üzenet , amit szeretnél átadni a képeiddel?

 

Nem tartom magamat művésznek vagy akár profi fényképésznek, azonban a legfontosabb számomra, hogy egy kép ne öncélú legyen. Ha kell, beindítson a nézőben valamilyen érzelmet, ha kell gyönyörködtessen, vagy elgondolkodtasson. Ha valaki ránéz egy fényképemre, és ki tudom vele zökkenteni valamilyen irányba, legyen az pozitív vagy negatív, és nem lapozza át, akkor elértem már a célomat.

Fotó: Barka Bálint / Tarzi Projekt /

A fotózás és a munka között megtalálod a középutat? Vagy valaminek a rovására megy?

 

A hivatásom nagyon fontos számomra. Nagyon szeretem a civil munkámat, ezért sosem hagyom, hogy annak rovására menjen. A szabadidőmben a fotózás az, ami kikapcsol és felpörget egyszerre, ez az én menedékem. Nagyon fontosnak tartok mindent a helyén kezelni, sok egyeztetéssel jár ez, de nem elégedek meg azzal, ha valamit a képességeimhez képest nem tudok 100%-on csinálni, legyen az a munkám, a fotózás, vagy a magánéletem.

 

Milyen témák vonzanak leginkább?

 

Nagyon szeretem az emberábrázolást, a modellfotózást, legjobban ez vonz talán, ebben szeretnék a legjobban fejlődni. Itt a technikát én másodlagosnak tartom, persze megkönnyíti a helyzetet, és rengeteg tanulást igényel ez a műfaj is. De a hangsúly a kommunikáción, az ember- és önismereten van. Hogy ki tudjam hozni a modelljeimből a legjobbat, elengedhetetlennek érzem ezt. Azt, hogy kit milyen szögből érdemes fotózni, hogy az számára előnyös legyen, csak gyakorlás kérdése megtanulni. De hogy valóban ő legyen a képen, ez a legnagyobb feladat szerintem.

 

Minek a fotózása okozta eddig a a legnagyobb kihívást?

 

Minden egyes felkérést vagy saját projektet kihívásnak tekintek. Ha nem így lenne, akkor szerintem nem csinálnám, elveszne a motivációm, az inspirációm. De úgy érzem, a legnagyobb kihívás a saját stílus megtalálása, még én is folyamatosan keresem a sajátom. Nagyon fontos számomra, hogy a képeimen ne csak a téma legyen látható, hanem én is benne legyek. De hogy konkrét dolgot is említsek, életem egyik legnagyobb kihívása az a sorozat volt, amiben hangot emeltem a nőkkel szembeni erőszak ellen. Iszonyúan megviselt, nem csak amikor készítettük a képeket, hanem amikor feldolgoztam a kész anyagot. Nagyon mélyen megérintett.

 Fotó: Barka Bálint / Tarzi Projekt / 

Mi a véleményed a magyar fotóshelyzetről?

 

Nincs könnyű helyzetben az, aki tényleg nem csak kattintgatni szeretne a saját örömére. Magára a szakma bugyraira annyira nincs rálátásom, mert nem vagyok profi. De vallom, hogy ha valamit erőteljesen és kellő inspirációval végzünk, emellett hajlandóak vagyunk folyamatosan megújulni és tanulni, akkor a kitartás mellett látszódni fog a munkánk eredménye.

 

Milyen sikereket értél el eddig a szakmában?

 

A legnagyobb szakmai siker számomra az volt, amikor országos pályázaton első helyezést ért el profi kategóriában a kecskeméti nemzetközi repülőnapon készült képem. Ezt közel sem „drága“ eszközzel fotóztam, de a sok remek fénykép közül a zsűri engem választott. Emellett több kisebb pályázaton sikerült szép eredményt elérnem több kategóriában. Számomra azonban a legnagyobb öröm az, hogy megbíznak a munkámban, és kifejezetten engem keresnek meg egy-egy feladatra, legyen szó nb1-es női kosárlabdáról, amerikai futball mérkőzésről Ausztriában, egy pincészet arculatáról, termékfotózásról vagy kezdő modellek portfóliójáról. Még hosszú út áll előttem, de én ráérek. Addig is egy nagyszerű fényképész, Kertész André gondolatai kísérnek ezen az ösvényen, sokáig szeretnék még amatőr maradni, mert addig azt tehetem, amihez kedvem van, és amit nagyon szeretek. (nevet)

 

Szerző: Dohoczki Máté

Hirdetés

Ajánlott cikkek:

Vissza

motivalodok.hu - Egy jó irány nem visz zsákutcába

© 2017 www.motivalodok.hu - Minden jog fenntartva.